A parancsnoknak nem lett volna szabad vezetnie a rommá tört Gripent

gripenosszetort

A hatósági vizsgálati eredmények szerint nincs összefüggés a Magyar Honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel.

Ezt közölte az MTI tudósítása szerint Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlési honvédelmi bizottságának szerdai ülésén.

Párhuzamosan több vizsgálat is indult, ezek részeredményéről számolt be a miniszter. Ezek alapján a repülőgépek állapotában és üzemeltetésében nem tártak fel problémát.

Arról már korábban is lehetett halani, hogy a csehországi első, májusi baleset pilótahiba lehetett. Čáslavban futott le a futópályáról egy légigyakorlaton a magyar gép, a pilóták katapultátak, ők nem sérültek meg, a tízmiliárdos gép viszont lényegében totálkáros lett.

A gépet nem más, mint Ugrik Csaba dandártábornok, a kecskeméti katonai repülőtér parancsnoka vezette. Nem ő volt a legmegfelelőbb ember akkor a feladatra, mert nem volt gyakorlatban.
Azt Simicskó is megerősítette, hogy a Gripent vezeztő pilótának a repülési ideje – bár jártassága megfelelt az elvárásoknak – az azt megelőző fél évben rendkívül alacsony volt.

Benkő Tibor vezérkari főnök elmondta: a pilóta egy római tanfolyamon volt, majd orvosi vizsgálatokon vett részt. Ezeket követően kezdte volna meg ismét repülési óráinak gyűjtését.

Simicskó szerint a pilóta felelősségéről szóló vizsgálat még folyamatban van.
Pár héttel később Kecskeméten történt újabb Gripen baleset. A gép orrfutójával akadt probléma, Kádár Sándor pilóta ezért hasra tette le a gépet, és csak utána katapultált. Kádár két ágyékcsigolyája megroppant. A gép ugyanakkor nem lett totálkáros.

A pilóta Hunyadi-díjat kapott azért, mert letette a gépet. Az elismerést viszont éppen az az Ugrik Csaba dandártábornok adta át neki, az első, csehországi balesetben törte össze a Gripent.

Itt a vizsgálatok egyértleműen megállapították, hogy sem a baleset érintettjei, sem a gépekkel foglalkozó hajózó, mérnöki állományból senkit nem terhel személyi felelősség. Itt egyértelműen műszaki hiba okozta a balesetet. A futómű nem nyílt ki teljesen. Emellett a svéd gép brit gyártmányú katapultülése sem oldódott ki megfelelően – közölte a miniszter.
A két összetört Gripen jelenleg hiányzik a Magyar Honvédség légierejéből, de azok egyes elemei még használhatók. Elképzelhető, hogy jövő év második felére mindkét gépet pótolni lehet. Ehhez valamilyen hitelkonstrukcióban gondolkodik a honvédelmi tárca.

Június végén a légierő egy másik típusával, egy Jak-52-es típusú gyakorlógépévelm történt baleset. A gép kigyulladt, az oktatópilóta súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A vizsgálat ebben az esetben azt mondta ki, hogy a gyakorlógép a feladatra alkalmas volt, előírások szerinti üzemidővel rendelkezett, a szükséges ellenőrzéseket végrehajtották rajta. A balesettel összefüggésben sem személyi, sem szervezeti felelősséget nem állapítottak meg.

A Jak-52-esekről Simicskó azt mondta: “el kell gondolkodni” azon, hogy 30-40 éves gépeket érdemes-e rendszerben tartani. Ezek felújítására 168 millió forintot tervezett korábban a tárca. Ezt viszont most átgondolják, Simicskó István ugyanis úgy véli, korszerűbb, a pilóták képzését jobban segítő gépekre lenne szükség. Mindemellett továbbra is napirenden van a honvédség helikopterbeszerzésének terve is.

Simicskó azt mondta a honvédelmi bizottságban, az Összhaderőnemi Parancsnokság 2006-os átszervezése a légierő szempontjából hátrányos volt. A jövőre nézve elsődleges feladatok között emelte ki a Magyar Honvédség légierős kiképzésének erősítését, több kiképzési eszköz rendszeresítését, és a pilótakiképző országokkal való együttműködés erősítését.