Hét botrány, amit elsöpört a menekültáradat

Ha elmennek a migránsok, visszajönnek a kínos ügyek? Orbán tudja: sikerült időt nyernie a menekültekkel szembeni kemény fellépéssel, de nem csak rajta múlik, megőrzi-e ezt a pozíciót. Ezeket a botrányokat kell elfednie ahhoz, hogy elkerülje a tavalyihoz hasonló forró őszt.

1. Állami földek átjátszása haveroknak. Ma már leplezetlenül folyik a Fideszhez közel álló személyek és vállalkozások kiszolgálása, ami a mezőgazdaságban egy új földbirtokos réteg kistafírozását jelenti. Még javában dübörgött a menekültellenes kampány, amikor szinte a fű alatt bejelentették, hogy 378 160 hektárnyi termőföldet hirdetnek majd meg, ez összesen 50 392 földrészlet.

A kedvezményezettek azok lesznek, akik eddig is igen előnyös feltételekkel béreltek állami földeket, így tovább nő a kormánypárt köré szerveződő zöldbárók hatalma, illetve újabb klienseket köt magához a hatalom. Ezzel a döntéssel arra a titokra is fény derült, miből várt a költségvetés 169 milliárd forint privatizációs bevételt, ez a tétel ugyanis szerepelt a költségvetésben, ám ennél többet nem árultak el róla.

A privatizáció várhatóan hasonló mutyiforgatókönyvvel zajlik majd, mint a földhaszonbérletek és a trafikkoncessziók esetében, ezért az ellenzéknek jó lehetősége lett volna kampányt indítani a privatizáció ellen, mondván, kiárusítják a magyar földet, ám a menekültügy forgatagában senki sem figyelt oda a szakmai és a politikai kritikákra.

2. Keményen maszatolják a háttérben a Quaestor-ügyet. Ez a botrány kiegészülve a Hungária Értékpapír Zrt és a Buda-Cash brókerház csődjével szinte kivédhetetlennek tűnt még tavasszal. Azóta szinte semmit sem tudunk arról, hogy Tarsoly Csaba miként magyarázta a 150 milliárdnyi fiktív kötvény kibocsátását, illetve, hogyan védi meg a mundér becsületét a Magyar Nemzeti Bank, amely mint felügyelő szerv finoman szólva sem látta el az ellenőrző feladatát.

oo_1.jpg

Matolcsy György MNB-elnök úgy szórja a pénzt az általa létrehozott alapítványokra és műkincsekre, mintha szó szerint rászakadt volna a bank. A menekültügy azért is jött jókor a kormánynak, mert rettentő hibákat vétettek a brókerbotrány kezelésében, ráadásul nem igazán sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy Szijjártó Péter kebelbarátja tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc bérence lett volna. Tarsoly Csaba semlegesítése nagy feladat lesz, igaz a hosszan elnyúló ügyészségi nyomozás lehetőséget ad a nyomok eltakarítására.

3. Nyomoznak Tiborcz István cégei ügyében. Orbán Viktor veje a korrupció legtipikusabb hazai megtestesítője. Orbán Ráhel férje annyi közbeszerzést nyert az utóbbi években, hogy jobbnak látta, ha lepasszolja a tulajdonában lévő Elios Zrt-t. Ettől függetlenül a Nemzeti Nyomozó Iroda a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt” eljárást indított, ismeretlen tettes ellen. Tiborcz nehezen védhető figura, hiszen még a felcsúti polgármesternél, Mészáros Lőrincnél is közvetlenebbül kötődik a miniszterelnök családjához, így gyors meggazdagodása erősen irritálta még a fideszes szavazókat is.

4. A kormányon és a Fideszen belüli torzsalkodások is homályba vesztek. A legélesebb szembenállást még a menekültügy sem tudta elfedni. Rogán Antal és Lázár János között most átmenetileg béke honol, ám Lázár lemondásnak lehetősége nyilván elgondolkodtatta a nagyérdeműt, hogy vajon mi is folyhat a legfelsőbb körökben, ha a kormány második embere ezzel fenyegeti a főnökét. Közben lemondott Hende Csaba honvédelmi miniszter és Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is, de ne feledkezzünk meg Vida Ildikó NAV elnökről és Szabó László Zsoltról, aki a közmédia éléről távozott suttyomban. Ezeket a konfliktusokat nyilván nem enyhítette a migránsügy, legfeljebb elfedte. További fejcserék, lemondások, nyílt színi kakaskodások várhatók a kormányban az ősz folyamán.

5. Rogán Antal a belvárosi korrupciós lakásügyek ellenére megerősödve került ki a krízisből. Ezt valószínűleg annak az orbáni felfogásnak köszönheti, hogy minél jobban támadja az ellenzék és a sajtó az egyik emberét, annál inkább kiáll mellette. Hiába lett azonban politikai kabinetfőnök a frakcióvezetőből, tény, hogy polgármestersége idején durván korrupciógyanús módon játszották át a Lipótvárosi ingatlanvagyon jelentős részét a haveroknak. Az is a feledés homályába merült, hogy ismeretlen hátterű offshore cégek 51 milliárd forintot kaszáltak, a magyar állam pedig veszített a letelepedési kötvényen, amit a Pasa park ura vert át rohamtempóban a törvényhozáson.

6. Aggasztó a gazdaság gyengélkedése. Eddig is világos volt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye leginkább attól függ, milyen intenzitással tudja a kormány lehívni az EU-s forrásokat. Most úgy tűnik, kisebb vákuum keletkezett ebben a gépezetben, a fejlesztési pénzek több okból is késnek. Egyrészt bizonyos kifizetéseket felfüggesztett Brüsszel felhasználási szabálytalanságokra hivatkozva, másrészt az új költségvetési ciklus még nem indult be annyira, ami megfelelő módon fűtené a gazdaságot.

Gyenge éve volt a mezőgazdaságnak, 5 évnyi Fidesz-kormányzás után sem csökkent az államadósság, mely ellen már nem is harcol a kormány. Ugyanakkor a fenyegetések ellenére sem akarnak hitelezni a bankok, hiszen forrásaik döntő hányadát elvitték a devizahiteles mentőcsomagok és különadók. Nincsenek érdemi beruházások, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet úgy taszítja a befektetőket, mint kacsa tolla a vizet. Senki nem fog olyan országba fektetni, ahol egy vállalkozást államosíthatnak, vagy vasárnapi boltbezárással, visszamenőleges törvénykezéssel, a piac újraosztásával csődbe taszíthatnak.

Az viszont tény, hogy a kormány a tartalékot gyakorlatilag teljesen felélte, a migránsügyre úgy szórt el közel 60 milliárdot, hogy egy csomó állami feladatot a civilek, jótékonysági szervezetek és az egyházak végeztek el helyette.

7. A magyar fiatalok továbbra is hanyatt-homlok menekülnek az országból és eszük ágában sincs hazajönni. Ők jellemzően a nyelveket beszélő, magasan képzett, versenyképes tudással rendelkező fiatalok, akikre pont a legnagyobb szükség lenne itthon. Csak tavaly minimum 31.500 magyar távozott külföldre, másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, vagyis gyorsul a kivándorlás üteme. Magyarország továbbra sem vonzó annak a generációnak, amelyiktől az ország jövője, eltartó képessége függ. Ez a valódi botrány!